A korszak nem most kezdődött, egy ideje már tart, de sokan még mindig kapkodják a fejüket, és nem igazán tudják hol a helyük a világban, a társadalomban, a párkapcsolatukban, és önmagukkal sincsenek kibékélve. Nem véletlen a Vízöntő korszakban nagy hangsúlyt kap az egyén, az egyén kilépése a komfort zónájából, és az egyén helye a társadalomban, határok és kötöttségek nélkül, hatalmas személyes felelősségvállalások mellett. Mondhatni a Vízöntő kor mondata az, hogy: “Szabad vagy, úgy valósíthatod meg önmagadat ahogy csak akarod, de felelősséggel tartozol másokért, nem sodorhatsz mást, a társadalmat veszélybe öncélú törekvéseid által. Az egység a fontos és abban az önálló személyiségek, akik képesek az összefogásra egy közös eszme kapcsán.” De nézzük meg részletesebben az összefüggéseket, majd pedig ezt szeretném társadalmi normákra átvinni, ott is párkapcsolati megvilágításból, mit hoz a Vízöntő korszak.A korszakok a föld forgástengelyének mozgásából, és a 12 csillagövi jegyben haladásának váltakozásából jön létre. A Föld forgástengelyének körkörös mozgása 25920 évenként zár le egy ciklust. Azaz a Kos 0 fokától visszafele haladva, hiszen az irány erre halad következnek be a korszakok. Mivel rendszerről beszélünk, így a csillagövi jegyek egyenlően vannak elosztva, nem pedig a tényleges nagyságukban vannak jelen. Mondhatni egy ideális helyzetben. Ebből következve egy korszak 2160 évig tart.

Ez nem kevés idő, így az embereknek sok idejük van megélni a változásokat, átélni a lehetőségeiket, és átalakítani a nézőpontjukat. Az irány pedig a Bak struktúra, korszak felé halad. De azt mi már nem fogjuk megélni ebben a testünkben 🙂

Több kultúra megjósolta a korszak változásának idejét. Ugye emlékszetek még a Maja világváge elméletekre. Hogy megsemmisül a világ és minden fel fog robbanni. No igen sokan hívják a Vízöntő energiákat robbantó energiáknak, de attól még nem robban fel semmi sem. Legalábbis nem a szó szoros értelmében. 🙂

Tehát mivel a maják is és más kultúrák is kiszámították a Vízöntő korszak elejét, így én ezt nem kérdőjelezem most meg. Ráadásul a Föld forgástengelye pont ekkora lép a Vízöntő jegyébe.

Tehát a korszak kezdete:2012.12.21.

És méltán kérdezheted tőlem, hogy jó ok, de nekem mi dolgom van ezzel, miért olyan fontos hogy erről én tudjak, mert ez engem nem érint csak nagyon sok generációt, hiszen évezredekről beszélünk.

Pedig érint, jobban is mint gondolnád, nem csupán a társadalom, nem csupán az alaphangulat, hanem a társadalomban lévő egyénekre is nagy változás vár. Hiszen a Vízöntőnek pont az a lényege, hogy az egyén megtalálja a szabadságát, az eddigi komfort zónájából kilépjen, ami által felfedezhet új dolgokat, és ami által közös eszmékkel egy csoport részesévé válhat.

Tehát nagyon is hat rád ez a dolog. Rémlik mennyien kezdtek el önismeretbe, önfejlesztésbe, tudásuk fejlesztésébe, információ beszerzésbe. És emellett nagyon sokan keresik a határaikat, egyre több ember mer kilépni a komfort zónájából, akár úgy is, hogy az életkörülményei nincsenek megteremtve (Mars, űr). Egy nő már nincs annyira beskatujázva a fajfenntartás eszközeként, és egy férfi sem a védelmező szerepbe. És talán ez az amit a legnehezebben tudunk átformálni. A megszokottól eltérni kilépve a komfort zónából. Persze az egy másik kérdés, hogy a sok próbálgatásban végül úgy is csak az marad meg ami rendszerben tud működni és gazdaságos (ugye a Vízöntő a Bak felé halad, de ez egy hosszú folyamat), most ez az időszak a próbálgatások ideje. Egy olyan idő, amelyben lehet megszűnnek a nemek. Nem lesznek különbségek egyének között,  mindenki megélheti a szabadságát, amíg rá nem jön arra a szabályra amit mindig is be kell majd tartania. (Az evolució célja nem az azonos egyedek elérése, hanem a sokszínűség, és ez mindig robbantani fog) A sci-fi filmekben látottak valósággá válnak. A gyermekek szülők nélküliek lesznek, nem lesz érzelmi kötődés, egység, és a Bak korszakban érzelemmentesség is megmutatkozik majd. De ne szaladjunk ennyi évet előre, elég ezt a filmekben látnunk, és nem kell azonosulni velük, hiszen a végén mindig a mi társadalmi struktúránk nyer, csak hogy fel tudjuk dolgozni.

Szóval nagy őrültségek elébe nézünk, azaz néznek az ükunokáinknak az ő ükunokái 🙂

Mi a társadalmi, nő férfi szerepek reformálása elé nézünk, hogy megtanuljuk, hogyan tud nő és férfi együttműködni úgy, hogy mindenki megtarthassa a szabadságát, és hasonlóan részesülhessenek azokból a dolgokból, amiből szeretnének.

És ami minden embernek van az az ideje, céljai, sorsa, gondolatai, lelke és a fizikális neme.

Ebben kell megtalálnia a szabadságát, az egyenlőségét, és a testvériségét, azaz a segítő hozzáállását másokhoz, az egységben.

Egyre jobban fogalmazódik az meg, hogy a férfiak is akarnak gyermeket nevelni, ők is ki akarják venni a részüket ebből a dologból. A nők pedig karriert építenek, a gazdasági helyzetből veszik ki a részüket. Már nincsenek egy keresős családok, legtöbbször két keresős családok vannak, illetve az egy keresős családok azért alakulnak ki, mert az egyik szülő egyedül neveli a gyermeket úgy, hogy a másik nem foglalkozik vele. Ez nagyban köszönhető a mostani szülő generációnak, akinek születésekor a Plútó a Mérleg jegyében haladt, illetve a fiatalabb nőknél a Skorpióban.

Mind mind ahhoz vezet, hogy a Vízöntő korszakban elinduljanak a változások.

Hogyan lehetne ezt jól megélni?

Hát nem úgy hogy szerencsétlen egyedül maradt szülőt hagyjuk sorsára, had szenvedjen, és törjön meg a teher alatt, közben pedig a gyermek aki felnő mellette lássa, mennyire kegyetlen és igazságtalan a világ.

Kellenek a csoportosulások, amik védik ezeket a szülőket. És nem úgy hogy van a női egylet meg a férfi egylet, aki gyűlölik egymást és hibáztatják a másikat, hogy azért, mert te…

Együtt összefogva,azt az eszmét szem előtt tartva, hogy a gyermek a legfontosabb érték. Akár úgy is, hogy az egyesületben lévő férfiak és nők új egységekbe lépve egy kisebb eszmét szem előtt tartva összefognak.

Tehát, a legkisebb egység legyen a személy, az önálló személy, aki feszegeti komfort zónáját, és egy eszme érdekében közös célokért küzd.

Közös eszme pedig lehet a család védelme, ahol az utódok viszonylag stresszmentesen felnőhetnek. Ahol a családban a munkamegosztásnak köszönhetően a gyermekek jobb tudást elsajátíthatnak, és jobb anyagi körülmények közül indulhatnak a saját életükbe.

Ugye mindenkinek meg van az, hogy egy kétszülős modellben (és az most teljesen mindegy, hogy a két szülő a vérszerinti szülő, vagy éppen milyen neme van) a gyermekek nagyobb biztonságban vannak. A pénzügyi forrás több, a cselekvési energia dupla, az érzelmi szálak körkörös formában folytathatóak, ciklikusan megújíthatóak, ha a felek egymás között üzemeltetik. Egymást tudják váltani a szülők, ha az egyikkel valami történik, ott a másik stb.

ezek mind ahhoz járulnak hozzá, hogy a gyermek szellemileg és fizikálisan jobban fejlődjön.

Mert ha egyedül nevel egy szülő, akkor kevés az anyagi forrás be kell osztani, nincs pénz a továbbtanulásra, nem jut idő a gyermekkel foglalkozni, a szülő érzelmileg nem tud újra feltöltődni, és a motivációja is jócskán megcsappan. Ez a modell nem működik, azaz abban a szellemben nem, hogy a gyermek érték és mindent meg kell adni annak érdekében neki, hogy a legjobban megismerje önmagát, és a lehető legtöbb tehetségét ki tudja használni.

Mert végső soron az a cél, hogy olyan felnőttek szülessenek ezekből az emberekből, akik mernek kilépni a korlátaikból, mernek újításokat hozni, tudományos kísérleteket kezdeményezni. Ezt egy önbizalom hiányos felnőtt nem tudja megtenni, csak egy olyan felnőtt, aki tisztában van az erősségeivel és a gyengeségeivel, a tudásával és a lehetőségeivel.

Most itt sokan lehet felvonják a szemöldöküket, de én abszolút nem pártolom a szingli életvitelt. Nem értek vele együtt, és nem is támogatom az eszmét, hogy olyan szülő modellek jöjjenek létre, ahol egy szülő neveli a gyermeket. az a szülő vagy legyen egy csoportnak a tagja, ahol megkapja a megfelelő támogatást, vagy pedig legyen egy társa, akivel közös az eszmei célja. Mégpedig a gyermek megfelelő felnevelése.

És félre ne értsen senki, nem azt mondom, hogy maradjon benne egy nem működő kapcsolatban a személy, hanem azt, ha nem működik keressen egy olyan eszmei társulást, amiben tud működni a gyermek felnevelése úgy, hogy egy olyan személyiség fejlődjön ki, aki biztos önmagában.

Mi a szülő felelőssége a közös eszmei cél megalkotásában?

Mert, hogy a szülőnek hatalmas a felelőssége és a mostani generációnak, akik gyermeket vállalnak.

Megteremteni azt a környezetet, amelyben a gyermek önfejleszteni tudja magát, és az önbizalmát építeni. Egy olyat közeget, ahol az információ és a tudás áramoltatva van, amelyben a gyermek önmagáról alkotott képe egészséges és elsajátította azt a képességet, hogy a közös eszmék elérésének érdekében össze kell fognia másokkal, ahhoz, hogy az eszme megvalósítható legyen.

És a szülők akkor lesznek a legeredményesebbek ebben, ha példát mutatnak a viselkedésükkel.

A mérleg Plútosoknak felelősséget kell vállalniuk a párkapcsolataikért, meg kell tanulniuk eldobás helyett úgy átalakítani érzelmileg a kapcsolatot, hogy az működőképes legyen. És ami a legnehezebb ebben, hogy úgy kell mérlegelniük egy érzelmi helyzetet, hogy nem hagyatkozhatnak az érzelmeikre.

Tehát ha megcsalták őket el kellene gondolkodni azon a megcsaltnak, hogy ezt miért tették meg vele. Mi az amit meg kellett volna adni a másik félnek ahhoz, hogy az érzelem és annak megújítása ciklikusan tudjon működni. A csaló félnek pedig el kellene gondolkodnia azon, hogy az elvárásai azok valósak voltak. Megfelelően kivette a részét a dolgokból, visszaáramoltatta azt az érzelmet amit kapott, vagy csak magának akarta és elvárta hogy elhalmozzák. Ennek a generációnak meg kell tanulnia az érzelmeket úgy kompromisszumosan működtetni, hogy logikusan mindenki megfelelően részesüljön belőle. És a “büntetés” azaz a lecke pedig az egyedül nevelő szülők, akik nem voltak képesek megtanulni vagy nem akarták megtanulni a kompromisszum lényegét. Vagy éppen a sok szingli, aki nem volt képes belemenni egy érzelem mentes kompromisszumba, hogy érzelmileg ciklikusan fel tudjon töltődni.

A Skorpió Plútonál teljesen más a helyzet, ott nem a párkapcsolatoké a fő szerep, ott a lelki megújulásé. Hogy az egyén érzelmileg a már nem működő elavult érzelmeket ki dobja, és helyette teljesen újakat hozzon be magának. Ebben az esetben egy megcsalást értelmezzen úgy, hogy erre volt szüksége, hogy észre vegye, hogy érzelmileg nagyon nem volt a helyén, nem működtette a dolgokat. Hogy most megbocsájt vagy elhagyja a megcsaló személyt az ebben az esetben mindegy, a lényeg, hogy az érzelmet el kell hagynia. Ez legtöbbször egyébként egy új kapcsolat kialakításával a legjobban kivitelezhető. De mikor már gyerekek vannak a képben és megmenthető a helyzet egy érzelmi átalakítással, akkor azt kell választani az eldobás helyett. Hiszen a Vízöntő korban a gyermeket kell szem előtt tartani. És ha a szülők csupán egy érzelmi megújulással új alapokra tudják áthelyezni az érzelmeiket, akkor kár lett volna csak úgy tönkretenni az egészet. Ezeknek a szülőknek meg kell tanulniuk érzelmileg megújulni. Nem ragadhatnak benne a férfi gyűlöletükben, vagy éppen a nő gyűlöletükben.

Kinek ismerős a nárcisztikus szó?

A társadalom egyik nem valós és sokat használt kifejezése, amelyet bizonyos személyekre sütünk rá. Meg a borderline, a pszichopata, grandiózus stb.

Nem szó sincs ilyenről. Egyszerűen egy Mérleg Plútós személy kapcsolódik egy Skorpiós Plútós személyhez. Az egyiknek meg kéne tanulnia érzelemmentesen kompromisszumosan érzelmet cirkulálni, a másiknak meg meg kéne tanulnia az érzelmi bent ragadásaiból kijönni és cirkuláltatni az új érzelmeit.

A Mérleg Plútós megcsal, a Skorpió Plútós pedig elszenved ennek érdekében. A Mérlegnek meg kell tanulnia, hogy egy seggfej volt, hogy az energiát kifele vitte, és olyan dolgokat várt el a másiktól amik nem voltak valóságosak, amik nem egy párkapcsolat működését teszik előtérbe, a Skorpiónak meg meg kell tanulnia érzelmileg kijönni ebből az érzelmi hullámvölgyből elengedve az elárulás érzését,  és elfogadni mit nem adott meg önző lényében.

A vicces az egészben, egyébként, hogy a sztoriban a felek egymásra durrogtatják a nárcisztikus személyiség jelöléseket. De valójában azért nem tudnak kibékélni egymással, mert mind a kettő önző.

No de elkalandoztam.

A mondanivalóm lényege az volt, hogy a Vízöntő korszakban meg kell találni az egyénnek azt az eszmét, amiért hajlandó küzdeni, tenni úgy hogy tekintettel van a másikra, és ha valaki segítségre szorul mellette akkor segítsen neki.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük