Korunk egyik evolúciós fejlődése az, hogy a fizikális különbözőségek mesterséges megszüntetésével az az egyén fog tovább szaporodni és tovább adni a génjeit, illetve az utódai akkor lesznek sikeresek, ha az érzelem tekintetében jóval fejlettebbek, mint társai.

A 21. század evolúciójában az nyer akinek az érzelmi intelligenciája nagyobb, és persze ezáltal az IQ-ja is jóval magasabb.

Fordítva is mondhatnám, azonban van egy csavar ebben. A Magas IQ-val rendelkező egyének legtöbbször alacsony EQ-val rendelkeznek. Ez viszont hátrányosan érinti az utódok gondozását. Így hiába adja át a magas EQ-val rendelkező személy a génállományát, ha az utódairól nem képes megfelelően gondoskodni, hiszen csak a saját hasznát keresi. Aminek következtében az utódok sérültek lesznek és képtelenné válnak arra, hogy sikeres felnőttként a génállományukat tovább adják.

Tehát a kulcs a tudatosságban rejlik, illetve az érzelmi intelligencia fejlesztésében.

Azonban társadalmilag van egy kis probléma, ami még mindig adott férfi és nő között, hiszen ugyan a fizikális különbözőségek mesterséges megszüntetésével, még nem oldódott meg az az érzelmi különbözőség, amely férfi és nő között van.

De mielőtt részletesebben bele mennék a mondanivalómban, íme egy videó, a génekről és arról, hogy bizony az érzelmi és környezeti hatások befolyásolják nem csupán a génszerkezetet, de a társadalomban elfoglalt helyet is, amely azt fogja eredményezni, hogy az utódok, hogyan fogják túlélni és hogyan lesznek képesek érvényesíteni önmagukat és a génszerkezetüket.

Íme ez a videó, amely érinti a témát:

Mi is az amit ebből megtudunk?

Először is, a gének a környezeti hatások kapcsán be és kikapcsolódnak. Amelynek hatására a szervezet belső szerkezetében történnek változások. Ennek hatására, pedig az utódokban és a leszármazottaikban olyan szabad szemmel is látható változások jöhetnek létre, amelyek a környezethez való alkalmazkodást és a túlélést segítik elő.

 

Mondhatnád hogy rendben ez nem újdonság, ezt mindenki tudja.

És én erre azt mondom, nem ez volt a mondanivalóm fő eleme, hanem az, hogy a mostani világunkban ez hogyan és miképp érezhető és látható.

A megoldás az agyban keresendő és abban, hogy a mostani ember hogyan tudja az érzelmi intelligenciáját kezelni.

A nagy spirituális felvilágosodás korában az emberek igyekeznek minél tudatosabban élni, és az érzéseikkel, lelkükkel foglalkozni.

Azonban ennek ellenére még mindig ott van az önbecsapás, az önzőség és az alacsony szintű energiák sokasága, és a probléma, hogy a nő és a férfi nem találja a helyét. Nem képes a kompromisszumra, pedig ez egy nagyon fontos dolog lenne.

A helyzet egyébként rosszabb, mint gondolnád, de egyáltalán nem kétségbe ejtő

Mit kell szem elé helyezni, és mit érdemes megérteni ahhoz, hogy lásd az evolúció mit szolgál, és mi felé kell haladnod, hogy megtaláld a helyed és életben maradj, vagy éppen tovább ad a génállományodat sikeresen. Mert hogy az élet élvezete és az önkiteljesedés egyik része a gyermek is. Ez amolyan ösztönösen kódolt történet.

Tehát érdemes az EQ fejleszteni, aminek alapja az önismeret, és annak a képessége, hogy már nem hazudik az ember önmagáról sem magának sem másnak.

Értsd úgy, hogy a félelmek, frusztrációk nem jellemzőek a személyre, képes kiegyensúlyozottan élni. Tehát képessé válik az empátiára.

DE ÚGY, hogy közben alkalmazkodik a környezethez.

Ahogy a test kinézetének vannak változatai, úgy ezen tulajdonságoknak is megvannak a maga változatai.

Pontosan azért, hogy az evolúció folyamán a legműködőbb konstrukció tudja túlélni.

Esetünkben leegyszerűsítve vannak a:

– magas IQ-val rendelkezők és EQ-val nem rendelkezők (ők a ragadozók)

– magas IQ-val rendelkezők és némi EQ-val rendelkezők.

– alacsony IQ és magas EQ-val rendelkezők.

– IQ-val nem rendelkezők és nagyon magas EQ.

A viszonylag kiegyenlített EQ és IQ lenne a cél, azonban ez nem a legegyszerűbb.

Főleg, hogy manapság valaki vagy nagyon felvilágosodott vagy rettentően okos. 🙂

Bocsánat a cinikusságomért, de ez van.

A lényeg, hogy mind az IQ, mind pedig az EQ fejleszthető.

Az IQ-ra mindenki nagyon odafigyel, hiszen az oktatási rendszerünk erre épül, de az EQ nem igazán kap szerepet.

Pedig érdemes rá figyelmet szentelni, már a magzati korban, aztán pedig fejleszteni egészen 25 éves korig, amikor is az agy teljesen kialakul.

1-6 éves korig a berögzült dolgok erőteljesen hatnak az EQ-ra, de kognitív technikákkal, szürkeállományi megerősítésekkel ez fejleszthető.

És nem kell elkeseredni később sem, habár a fejlesztése felnőtt korban sokkal nehezebben megya berögzül rossz szokások miatt, de aki hajlandó fejlődésre, annak egyszerűbb lesz az élete.

 

Kérjük, jelentkezzen be a hozzászóláshoz!